HATÁRTALANUL!



Szakmai beszámoló

logo
logo


HATÁRTALANUL! – Legenda vagy valóság?
Az irodalom nagyjainak nyomában Erdélyben

Tovább a Galériához 100 kép a Galériában További 147 kép a Galériában

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek (2022.)



Pályázó adatai:
Szombathelyi Tankerületi Központ
Felsőcsatári Nemzetiségi Általános Iskola (H1035724)
Tárgy:
Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek (2022.)
Pályázat címe:
Legenda vagy valóság?
Az irodalom nagyjainak nyomában Erdélyben

Az erdélyi kirándulás során az irodalom nagyjai nyomába eredtünk, hogy elmélyítsük tudásunkat az ő életrajzukat illetően. Személyes élménnyel gazdagítottuk irodalmi ismereteinket, meglátogattuk születésük vagy életük egy-egy fontos állomásának színhelyét. Az úton Ady Endre, Arany János, Petőfi Sándor, Wass Albert nyomában jártunk, miközben megismertük az erdélyi balladákat, felelevenítettük Szent László legendáját, az említett költők egy-egy művét, munkásságuk egy-egy szegmensét.

A kirándulás megvalósítása és célja három szakaszban valósult meg.

  1. Előkészítő szakasz – a tanulmányi kirándulás előkészítése

    A résztvevő diákok motiváltságát tükrözi, hogy már jó előre készültek az erdélyi utazásra, érdeklődéssel voltak, hogy hova fogunk ellátogatni, mit fognak megnézni, tapasztalni. Nem pusztán felületes érdeklődés volt ez részükről, de aktív feladatvállalásokat tettek. Április folyamán osztályfőnöki foglalkozások keretében megbeszéltük a program célját, térképet készítettünk a programok ismeretében arról, hogy merre fogunk utazni, kiszámoltuk hogy hozzávetőlegesen hány kilómétert fogunk megtenni a szálláshelyig, és egy úgynevezett „Határtalanul!” anyag és ismeretgyűjtő füzet” vezetésébe kezdtünk, amelybe az út során begyűjtött tapasztalatokat, élményeket is beilleszthették (előzetes ismeretek, elvárások, kérdések, belépők, képeslapok, beszámolók stb.). A részletes program ismeretében a tanulók ppt-ket és kiselőadásokat készítettek, adtak elő az érintett városokról, helyszínekről, Erdélyről. Külön tanórát szenteltünk a viselkedési szabályok megbeszélésére, ahol szóba került a határátlépésnél való elvárt viselkedés, az utazás feltételeinek tisztázása, a közterületen, nyilvános helyen, múzeumban, templomban, étkezés közbeni kulturált magatartás, a tudakozódás, illemhelyiség használata, a vásárlás és fizetés témája.

    Természettudomány órán szaktanár közreműködésével térképeztük fel a tájat, annak jellegzetes természeti adottságait, gazdasági és történelmi szerepét a magyarság kultúrájában.

    Irodalom tanórákon felelevenítettük a kiránduláshoz kapcsolódó költőszemélyek – Arany János, Petőfi Sándor - életútját, tanult műveit, illetve a tananyagba illeszkedve megismertük és értelmeztük Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című írását, annak történelmi hátterét. Ady Endre alakjával csak érintőlegesen foglalkoztunk, hiszen ő majd 8. osztályban lesz irodalmi tananyag. Verse, a Föl-földobott kő viszont segítette a diákokat annak megértésében, hogy mit jelent az otthontól való elszakadás, visszavágyódás és az odatartozás érzése.

    Előkészítő szakasz foglalkozásai, tematikája:

    2023. április 12.
    Irodalom tanóra
    Erdélyi költők nyomában. Költői életrajzok felelevenítése.
    Tanulói kiselőadások.
    HATÁRTALANUL! ismeretgyűjtő füzet megnyitása.
    2023. április 12.
    Biológia tanóra
    Erdély természeti kincsei. Erdély nagyvárosai.
    Tanulói kiselődadások városok bemutatásával.
    2023. április 13.
    Osztályfőnöki foglalkozás
    HATÁRTALANUL! tanulmányi kirándulás:
    programok, helyszínek, anyag- és ismeretgyűjtő füzet készítése
    2023. április 13.
    Vizuális kultúra tanóra
    HATÁRTALANUL! ismeretgyűjtő füzet bővítése.
    „Etikai kódex” a nyilvános helyen való kulturált viselkedésről.
    2023. április 14.
    Irodalom tanóra
    Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa története,
    a történelmi háttér megismerése, magyarságtudat erősítése.

  2. Megvalósítási szakasz – Tanulmányi kirándulás Erdélyben

    2023. április 17. – 1. nap

    Kora reggeli indulás dacára a diákok izgatottan és fegyelmezett viselték a többszáz kilóméteres utat. A csehimindszenti hetedikesek csatlakozásával máris érdeklődő ismerkedés és kapcsolatfelvétel kezdődött. Az együtt töltött öt nap alatt ismeretségek, barátságok köttettek a közös élményszerzés során. Folyamatos utazásunkat Bihar megye székhelyéig, Nagyváradig, csak kisebb pihenőkkel szakítottuk meg. Nagyváradon kezdtük Erdéllyel való ismerkedésünket. A „Körös-parti Párizs”-ban sétálhattunk, Ady nyomába szegődve bepillantást nyerhettünk a 20. század elejének pezsgő kávéházi kultúrájába, abba a korszakba, amikor Nagyvárad a „Kelet Párizsa” volt. A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeumba is ellátogattunk, ahol a munkaszüneti nap dacára is fogadtak bennünket. A szépen felújított és berendezett, tartalmában a gyerekek igényeinek is megfelelő kiállítótermekben ismerkedhettünk a nyugatos költő életével, szellemiségével, Ady és Léda legendás kapcsolatával. A város gyönyörű szecessziós épületei mellett természetesen megtekintésre került a Székesegyház is, amelyet Szent László király emlékére szenteltek fel, akihez Erdélyben szintén számos legenda kötődik. A nagyváradi kitekintés után folytattuk utazásunkat és a Rézhegység leghíresebb pontján, a Királyhágón áthaladva megérkezünk a történelmi Erdély területére, az Erdélyi Medencébe. Itt megállva gyönyörködhettünk az erdélyi táj szépségében, átélhettük azt a szívet melengető érzést, amit történelmi szempontból jelenthet a magyarságnak „Erdély Kapuja”. Az esti órákban érkeztünk meg a Jókai művéből már ismert Nagyenyed településére, ahol szállásadóink meleg és ízletes vacsorával vártak minket. A nagyenyedi Svájci ház az ott töltött négy este folyamán „bázisunkká” lett, ahol segítőkészen álltak csoportunkhoz, bőséges étkezést biztosítottak, a szálláshely az éjszakai pihenés céljának megfelelt.

    2023. április 18. – 2. nap

    Reggeli után Kolozs megye székhelyére, Kolozsvárra látogattunk. Az odautazás közben idegenvezetőnk tolmácsolásában meghallgathattuk Benedek Elek mesebeli, A Maros és Olt legendája című művét. A fő tér környéki sétánk során megtekintésre került a székesegyház, Mátyás király híres lovasszobra és Mátyás király szülőháza is. Mátyás király alakja legendás, az ő kultuszához kötődő mondáinkból elevenítettünk meg néhányat. Nem hiányozhatott a programból a híres Házsongárdi temető sem, ahol egy rövid séta során kerestünk fel erdélyi hírességeket végső nyughelyükön (pl. Apáczai Csere János, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert, Szilágyi Domokos), és gyertyagyújtással emlékeztünk meg nagyjainkról. A sírkertben járva megtapasztalhattuk és erősíthettük azt a tudatot, hogy nemzetiségétől függetlenül békében és egyetértésben megfér egymással holtában és éltében, ha kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel vannak egymás iránt.

    A kolozsvári városlátogatás után Torda felé vettük utunkat. Felkerestük a Tordai sóbányát, ami egyike volt Erdély legnagyobb sóbányáinak, és amely nagyban hozzájárult Erdély gazdagságához is. A középkorban a só rendkívül drága árucikknek bizonyult, mivel a húsok tartósításában és az állati bőrök cserzése során is hasznosítható volt. Ezen a gyakorlati hasznon túl megtapasztalhattuk az ember munkájának monumentalitását a hatalmas tárnákban sétálva, a természet lenyűgöző szépségét a sóbánya falai között. A nap második felében a sok legendát is őrző Tordai-hasadék bejárására indultunk, közben felidéztük a Szent Lászlóról szóló legendákat is, amelyek különösen fontos szerepet játszanak a helyiek hagyományaiban. Megismerkedtünk, „Szent László pénzével” is, sőt néhányat találtunk és gyűjtöttünk is. A túra után visszatértünk szállásunkra.

    2023. április 19. – 3. nap

    A napot a Bolyaik és a virágok városában Marosvásárhelyen kezdtük. Meglátogattuk és tárlatvezetés mellett bejártuk a Kultúrpalotát is, ahol egy zenekari próbába is belehallgathattunk. A festett üvegablakok, a népi motívumok, a pazarul díszített falak közt megelevenedtek a hun őstörténet eseményei és székely népballadákból vett jelenetek is. Felidéztük a balladaíró Arany Jánost, műveit A walesi bárdok-ot, az Ágnes asszonyt, a Szondi két apródját. Az előcsarnokban kipróbálhattuk az építészet bravúrját példázó un. „hangosító berendezést”, aminek köszönhetően a tér megfelelő helyére állva beszédünk hangereje felerősödik, az akusztika tökéletesedik. Az egyik diák itt szavalta el Wass Albert Csillagvirágok című versét. Rövid sétát tettünk a városban, ahol megtekintettük az ortodox székesegyházat. Marosvásárhelyet elhagyva megemlékeztünk arról, hogy itt töltötte utolsó éjszakáját Petőfi, mielőtt elindult volna a számára végzetes fehéregyházi csatába. Innen Szovátára utaztunk, amelynek fő nevezetessége a Medve-tó. Ennek alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve. Sétáltunk a tó partján és felkeressük a híres „sóhegyet” is, és pihenőnk alatt felelevenítettük a tó keletkezésének legendáját. Bár medvével nem találkoztunk, de fából faragott példányával fotózkodhattunk. A napot a szálláshelyen játékkal, élménybeszámolóval, meleg és bőséges vacsorával zártuk.

    2023. április 20. – 4. nap

    Reggeli után a szálláshelyről elsétáltunk Nagyenyed belvárosába. Megálltunk a nagyenyedi mészárlás emlékhelyén, felelevenítettük a Jókai műve alapján megismert A nagyenyedi két fűzfa történetét is. Rövid látogatást tettünk a Bethlen Gábor Kollégiumban, ahol a helyi hetedikesek rövid iskolatörténeti beszámolóval fogadtak minket, megmutatták iskolatörténeti kiállításukat és bebarangolhattuk a szépen karbantartott épületet, kipróbálhattuk egy barátságos villámmérkőzés erejéig a felújított tornateremet és sportpályát. Az erdélyi és a magyarországi fiatalok ismerkedésének, beszélgetésének és örömteli találkozásának élményével lettünk gazdagabbak. Az patinás falak közt sétálva mindannyiónkat megérintett az elődök szelleme, a magyar kultúra és hagyományok tisztelete. Ezt követően Erdély fejedelmi székhelyével, Gyulafehérvárral ismerkedtünk. A városi sétánk során bepillantást nyerhettünk a fejedelmi udvar szokásaiba és megtudhattuk, hogy miért volt hatalmas szerepe az Erdélyi Fejedelemségnek abban, hogy a magyar nyelv, kultúra és hagyományok a mai napig megmaradhattak. Idegenvezetőnk sok és tartalmas ismerettel tett hozzá a városban tett sétánkhoz. neki köszönhetően ismertük meg „Erdély Széchenyijének”, a „legnagyobb erdélyinek” Mikó Imrének értékteremtő és –megőrző alakját. A nap lezárásaként az egyik legbájosabb, és a helyi hagyományokat leginkább őrző kis faluba, Torockóba utaztunk, s megmásztuk a „Küvet”, amelynek köszönhetően Torockó a világon az egyetlen olyan település, ahol egy napon belül kétszer kel fel a nap… Ha ezt az utóbbi természeti csodát nem is, de a 1128 méter magasból lábunk előtt heverő erdélyi táj gyönyörűségét megtapasztalhattuk. Mindannyian nekivágtunk a kitartást és bátorságot kívánó hegymászásnak és kis csapatunk nagytöbbsége teljesítette is azt. Büszkén vettük kézbe az ezt igazoló oklevelet, amelynek szövegében nemcsak a teljesítmény elismerése fogalmazódott meg, de az az esküvés is, hogy „innestől a nemzete felvirágoztatásán fog munkálkodni” a tanúsítvány tulajdonosa. Megfáradtan, de büszkén és elégedetten tértünk vissza szálláshelyünkre.

    2023. április 21. – 5. nap

    Reggelit követően hazaindultunk, de előbb a magyar irodalom egy újabb, rendkívül fontos alakjának, Arany Jánosnak szülővárosába, Nagyszalontára utaztunk. Az egykor a fő tér helyén álló vár egyik tornyát Arany János fia, Arany László kezdeményezésére felújították, és itt rendezték be az Arany János Emlékmúzeumot, amely Arany személyes tárgyaival, könyveivel, irataival és egykori dolgozószobájának eredeti bútoraival várt minket. Arany János eleven alakja – hiszen Petőfi mellett ő a leginkább tanult és ismert költő a diákok körében – személyes tapasztalatokkal gazdagodhatott az emlékmúzeum emeleteit bejárva. A legfelső szinten az interaktív játékokkal Arany Jánoshoz kapcsolódó régi és frissen szerzett ismereteiket is próbára tehették a gyerekek. Szinte mindenki készített magának satírozással képet a költőről és a múzeum épületéről, amelyet hazavihettünk magunkkal Magyarországra. A látogatást követően folytattuk utazásunkat, melynek végén mindannyian épségben és számtalan élménnyel gazdagodva szállhattunk le a buszról és köszönthettük az izgatott és aggódó családtagokat.

  3. Értékelő szakasz – élmények, tapasztalatok, követő program

    A tanulmányi kirándulást követően ránk fért a hétvégi pihenés. De ennél is fontosabb volt, hogy megtartsuk élménybeszámolóinkat, először családi körben, odahaza, majd az iskolában tanárainknak, iskolatársainknak. A kirándulást követő első tanítási nap nem is szólt másról, mintsem az erdélyi tapasztalatok, kalandok és az ott szerzett ismeretek elmeséléséről. Valamennyi tanórán szóba került az Erdélyben eltöltött idő. Célirányosan 1-1 tanórát szántunk is követő programként ennek.

    2023. április 24.
    Földrajz tanóra
    Erdélyi élményeinkről készült fotók megnézése, élményeink felelevenítése.
    Természeti képek Erdélyből.
    2023. április 26.
    Irodalom tanóra
    A Határtalanul! anyag- és ismeretgyűjtő füzet élményeinkkel való kibővítése
    (élménybeszámoló írása a kedvenc programról, belépőjegyek beragasztása,
    ismeretterjesztő prospektus beillesztése a hozzá kapcsolódó programhoz,
    saját fotóból képeslap készítése. stb.) Hatodikosoknak szánt élménybeszámoló előkészítése.
    2023. április 27.
    Osztályfőnöki foglalkozás
    Képeslap készítése saját, erdélyi fotó felhasználásával.
    Vetélkedő a tanulmányi kiránduláson szerzett tapasztalatokból, ismeretekből.

    A névre szóló „hegymászó oklevél” átvétele.
    2023. április 24.
    Biológia tanóra
    Élménybeszámoló a hatodikasoknak

    A program lezárásaként közösen értékeltük az Erdélyben töltött 5 napot. Maximálisan meg lehettünk elégedve az idegenvezetőnk mindenre kiterjedő, ismeretközlő és odafigyelő munkájával, a buszvezetők, a szállásadók készségességével, a program tartalmával és sokszínűségével. A legnagyobb értékkel mégis az élmény bírt, amivel gazdagodhattak gyermekeink, irodalmi, történelmi és kulturális tekintetben egyaránt. A programot követő irodalom tanórán útravalóul kapták a személyes ismeretbővítés mellé a 21. század lírájának is tekinthető dalszövegek sorából Nyerges Attila dalszövegíró sorait, amelyet az Ismerős Arcok zenekar előadásában meg is hallgattunk. Ez a Hegyeket nézek dalszöveg a maga líraiságával és mondanivalójával tökéletesen illeszthető a HATÁRTALANUL! Program nemzeti összetartozást és nemzettudatot erősítő célkitűzéséhez.


* * *


Nyerges Attila: Hegyeket nézek


A hazát ott találod lovaknak szemében,
Felszántott föld szagában, gyümölcsök ízében,
A himnusz bánatában, temetők csendjében,
Apám minden szavában s nagyanyám hitében.

A vadak békéjében, erdők magányában,
A béke vadságában, börtönök falában,
Szerető ölelésében, feleség csókjában,
A gyermek sírásában és minden mosolyában.

Kutyák hűségében, madarak röptében,
Fecskéknek fészkében, gólyák szerelmében,
Márai eszében, Petőfi dühében,
Pilinszky lelkében és Wass Albert szívében.

A tanító vérében az utca porában,
Cipők talpán és gyilkosok szavában,
Minden ellenségben s anyák sikolyában,
Nagyapák emlékében s a kézszorításban.

A zászló színében s a lerakott fegyverben,
Leszegett fejekben, a nem múló szégyenben,
Megtartott esküben és abban a szóban, hogy "nem",
Ott van tebenned és itt lapul énbennem.